Változás

A változásvezetés egyik legnagyobb kihívása az ellenállás kezelése. Gyakran előfordul, hogy a szervezet nehezen alkalmazkodik az új modellekhez, bevezetett folyamatokhoz és valójában a vezetők nem értik, hogy a legjobb előkészítés ellenére miért nem halad jól a szervezet fejlesztése.

A változásvezetés mentén kevés fókuszt kap a szervezet, az emberek tanulási képessége, az új információ befogadásának módja. Van, aki hallás, van, aki olvasás, és van, aki gyakorlati tapasztalat révén sajátítja el az új ismereteket. Illetve ahhoz, hogy az új információ elkezdjen beépülni, valamilyen módon kapcsolódnia kell a meglevő tudáshoz. Ezért is fontos az, hogy milyen formán érkezik az új információ és az hogyan ágyazódik be a szervezeti gondolkodásba. Valójában ha nem jól, akkor mélységében, zsigeri szinten indul el a szervezeti ellenállás. Ami az idő és a kaotikus információk mentén csak erősödik.

A változásmenedzsmentet többféleképpen szakaszolja a szakirodalom. Leginkább egy előkészítési, tervezési, végrehajtásai, integrálási és fenntartási szakaszra bontja. A teljes változási folyamatot meghatározza – még a tervezés előtt – hogy tudjuk, lássuk, értsük a szervezet tanulási normáit.

Fontos lenne tudni, hogy hogyan látja a változást a szervezet, látja-e a célokat, irányokat, képes-e a feladatok végrehajtására, rendelkezik-e az új feladatokhoz szükséges látásmóddal, tudással, képességgel? Tudjuk-e, hogy a szervezetnek mi a saját védekezési mechanizmusa? Mi és hogyan váltja ki?

A tervezési és végrehajtási fázisban valahol minden szem a vezetőre szegeződik. Vajon milyen döntéseket fog hozni, hogyan támogatja a változást, mi történik akkor ha valaki hibázik, vajon jó az ütem, a megoldás? Vajon kell időközben változtatni?

 A vezető általa közvetített információk, viselkedés, gondolkodás mintaként fut végig a szervezeten. A változásban nincs biztonsági zóna, azonban a vezető működése bizalmat adhat a szervezetnek. Ezért is fontos, hogy a vezető ne csak módszertanilag, hanem mentálisan is felkészüljön erre az útra.

A válságkezelésben, változásmenedzsmentben kiemelt szerepe van a vezetői önreflexiónak. Ha egy vezető képes felmérni saját döntéseinek hatásait, akkor az egész szervezet gyorsabban és biztonságosabban haladhat. A vezető szembe tud nézni azzal, ha valamit nem jól csináltak és még időben, hibáztatás nélkül képes új lépésekre. A változásvezetés, a rendszer szintű fejlesztés ezen a ponton válik kulcsfontosságúvá, hiszen a megfelelő vezetői döntésekhez elengedhetetlen, hogy a vezető lássa és értse a döntések teljes szervezetre gyakorolt hatását.

A változásmenedzsment célja, hogy ne csak átmeneti nehézségek kezelését jelentse, hanem valódi megújulást hozzon – ezért is lenne fontos mindezt stratégiai szinten elhelyezni.
Ha túllépünk azon, hogy a változásmenedzsment egy módszertan, talán közelebb jön az, hogy egy olyan folyamat, amely stratégiailag határozza meg a szervezet jövőjét, alkalmazkodó képességét.

www.cservenyidora.hu