Szervezeti kockázatok
Kockázatkezelés vezetői szemmel: Stratégiai előny vagy adminisztrációs teher?
Amikor egy szervezet először találkozik a kockázatkezelési rendszerrel, gyakran valamelyen előírás kényszeríti őket a bevezetésre. Ezért élik meg a vezetők kényszernek, illetve egyfajta adminisztrációs tehernek.
A fejlesztők arról beszélnek, hogy stratégiai előny, de azon kívül, hogy számokat és adatokat látnak a vezetők, nem látható az, hogy ez az egész miben is lehetne számukra hasznos vagy értékes. Csak gondold el, ha egy vezető ezt gondolja, akkor a többiek, akiknek dolgozniuk kellene vele, időt szánni rá, ők mit gondolhatnak?
Miért érdemes stratégiaként tekinteni a kockázatkezelésre?
A kockázatkezelés nem csupán előírások, szabványok betartásáról szól. Valódi értéke abban rejlik, hogy rendszer szinten láthatóvá teszi a jelenlegi és jövőbeli problémákat, így segíti a vezetőt abban, időben is mérlegelni tudja a döntéseit.
Tudom, hogy még nem látod benne, de valójában vezetőként ezzel időt, erőforrások nyerhetsz, láthatóvá válnak a szervezeti prioritások, és valójában segít felkészülni a szervezetre váró vezetési kérdésekre.
Ha fejlődésként nézünk a bevezetésre, vannak fázisok:
Kényszerű bevezetés: általában valamilyen módon elkezd a szervezet dolgozni a kockázatokkal, azonban valós információs tartalmuk nincs. Vezetési szempontból nem használhatóak az adatok.
Részleges kockázatkezelés: Ahogy a szervezet kezd folyamatokban gondolkodni, egyre több kockázatot azonosít, azonban a kockázati térkép hiányos. Az adatok nem elegendőek a vezetői döntéshozatalhoz.
Integrált kockázatkezelés: A szakterületek közötti együttműködés erősödik, a kockázatmenedzsment a mindennapok részévé válik. A vezetők ekkor már használják az információkat, de a rendszert tovább kell fejleszteni, hogy az valóban támogassa a stratégiai döntéseket.
Stratégiai kockázatkezelés: A kockázatmenedzsment beépül a szervezeti stratégiába és a változásmenedzsmentbe. Erős kapcsolat alakul ki az ERP, BI, folyamat és projektmenedzsment rendszerek között, és ezek valós időben nyújtanak hasznos információkat a vezetőknek. Itt már a kockázatkezelés proaktív intézkedéseket tesz lehetővé.
A kockázatkezelés bevezetése nemcsak folyamatokról és rendszerekről szól – alapvetően befolyásolja a szervezeti kultúrát is. Egy szervezet kockázatkezelési kultúrája attól függ, mennyire engedi felszínre kerülni a hiányosságokat, a sikertelen beavatkozásokat, és hogyan kezeli a problémákat.
Ahhoz, hogy lásd melyik fázisban vagytok, hoztam néhány kérdést:
Milyen mértékben integrálódik jelenleg a kockázatkezelés a szervezeti stratégiába és a változásmenedzsmentbe?
Hogyan kezelitek a kockázatokat a szervezeti döntéshozatal során? Mennyire veszitek figyelembe a hosszú távú hatásokat?
Mennyire érnek össze a vezető döntéshozatalhoz szükséges adatok?
Milyen adatok határozzák meg a szervezeti prioritásokat és döntéseket?
Hogyan kommunikálsz a szervezeti kockázatokról, hibákról vezetőként?
www.cservenyidora.hu